2012. január 1-jén lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely felváltja a korábbi Kbt.-t, a 2003. évi CXXIX. törvényt. Az új Kbt. újraszabályozza a nemzeti eljárásrendet, az összeférhetetlenséget, a hiánypótlást, továbbá kiegészíti többek között az alapelveket, az ajánlattevőkkel folytatandó tárgyalás szabályozását, a kizáró okokra és az érvénytelenségre vonatkozó rendelkezéseket. Változnak a keretmegállapodásos és a jogorvoslati eljárások szabályai is.

Kiadónk 2012. február elején jelenteti meg A közbeszerzés joga – Kommentár a gyakorlat számára kapcsos kommentár hatodik kiadását. A kommentár a közbeszerzésekről szóló új törvényt és a kapcsolódó legfontosabb végrehajtási jogszabályokat dolgozza fel a szerzők széles körű bírói és ügyvédi tapasztalatai alapján. A kötetben megjelennek az uniós jog, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróságok joggyakorlatának legfontosabb elemei, amelyek iránytűül szolgálhatnak a közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek számára.

Az új közbeszerzési törvény szerkezete jelentős változást mutat, a normaszöveg terjedelme számottevően csökkent, ugyanakkor a végrehajtási szabályok száma megnövekedett. Számos tekintetben az új törvény szemléletváltást tükröz: nagyobb szerephez jut a polgári jogi elemeket is felmutató, az alapelvekkel foglalkozó fejezet, de a változtatás igénye áthatja a jogszabály teljes egészét is.

Az új kiadású kommentár gyakorlatias megközelítése nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját a mindennapok során jelentkező újfajta problémák megoldásában.

Tájékoztatjuk Önt, hogy a kapcsos szerkezetű kiadványunk megrendelésével egyidejűleg, Ön jogosulttá és részesévé válik a hatályosító szolgáltatásunknak is. A kötet folyamatos hatályosságának fenntartását a Kiadó – a gyakorlati tapasztalatokra és jogszabályi változásokra tekintettel – a változásokat feldolgozó pótlapok kiadásával kívánja biztosítani, amelyek mindaddig megküldésre kerülnek az Ön részére, amíg írásban, kifejezetten ezzel ellentétes tartalmú nyilatkozat nem érkezik a Kiadóhoz. A pótlapok idei ára: 38 Ft / oldal.

Amennyiben ezen szolgáltatásunkra nem tart igényt, kérjük ezt, akár a megrendelésével egyidejűleg, akár a későbbiek folyamán bármikor írásban email, fax vagy postai levél útján szíveskedjen Kiadónk - honlapon közvetlenül elérhető ügyfélszolgálat elérhetőségein - felé jelezni.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben a jogszabályváltozás oly mértékű, hogy a hatályosítás a pótlapok kiküldésével nem biztosítható, a Kiadó nem köteles további pótlapok küldésére. Ebben az esetben a Kiadó a pótlapok küldését megszünteti.

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy olyan esetben, amikor a Megrendelői érdeklődés megszűnik vagy jelentős mértékben lecsökken a kiadvánnyal és a pótlapokkal kapcsolatban, a Kiadó fenntartja magának a jogot arra, hogy beszüntesse a pótlapok kiadását és küldését.

A Kiadó tájékoztatást ad a honlapján azokról a kapcsos kiadványokról, amelyek esetében a pótlapok küldését beszüntette.

A Jogásznapló – a hagyományokhoz híven – ez évben is tizennégy fejezetben tartalmazza az ügyvédek és más jogalkalmazók munkájához nélkülözhetetlen legfrissebb információkat (név, cím, telefon- és faxszám, e-mail cím, félfogadási idő stb.). A kiadványban megtalálhatóak:

▪ a minisztériumok

▪ az országos hatáskörű szervek

▪ központi hivatalok

▪ Budapest és megyék szerinti bontásban a bíróságok, ügyészségek

▪ közjegyzők

▪ bírósági végrehajtók

▪ a kormányhivatalok földhivatalai

▪ önkormányzatok

▪ fővárosi és megyei kormányhivatalok és szakigazgatási szervek

▪ érdekképviseleti szervek

▪ diplomáciai képviseletek

▪ az országban működő valamennyi ügyvéd adatai

▪ a jogi karok

▪ az állandó választottbíróságok

▪ helységnévtár, amely az országban egyedülállóan a helységek neve mellett közli a bírósági és földhivatali illetékességeket is

▪ igazságügyi szakértői intézetek

▪ a fontosabb illetékek

▪ az Európai Unió jelentősebb intézményei és egyéb nemzetközi szervezetek adatai

▪ érdekképviseleti szervezetek és gazdálkodó szervezeteik, szövetkezetek budapesti és megyei központjai

A www.jogasznaplo.com oldalon elérhetőek a Jogásznapló kiegészítéseként az alábbi extra tartalmak:

- a három szövetkezeti ágazat tagszervezetei és szövetkezetei:

● Magyar Iparszövetség és tagszervezetei

● Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)

● Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)

- a közvetítői névjegyzékbe bejegyzett közvetítők listája,

- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól,

- ügyvédi törvény (hatályos időállapotban)

A kötet tartalmazza a szerzőnek a 2010/2011-es alkotmányozás kapcsán készített fontosabb írásait, valamint az új Alaptörvény minden egyes pontjának rövid elemzését, különös tekintettel arra, hogy a változásoknak milyen jogkövetkezményük lehet. A bírósági ítéletekkel szembeni ún. valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a bírák, az ügyvédek és az ügyészek mindennapjaiban is megnő az alkotmányos követelmények jelentősége. A kötet ennek fényében nyújt a joggyakorlat számára is használható értelmezési útmutatót a jövőre nézve.

„Ez a könyv jellemző dokumentuma annak az erőfeszítésnek, amellyel a jogtudomány művelői a 2010-ben és 2011-ben lezajlott alkotmányozási folyamatot kísérték. Párhuzamosan haladt a két folyamat, de a látszat ellenére nincs okunk feltételezni, hogy csak a végtelenben fognak találkozni. Igaz persze a párhuzamosság annyiban, hogy a fontos kérdésekben az alkotmányjogi szakmának nincs is kimutatható hatása az alkotmányozásra. A helyzetet eleve meghatározta, hogy nem volt szöveg. Az utolsó pillanatig nem volt hivatalos alkotmánykoncepció vagy -tervezet, amellyel a jogtudomány és a jogászság érdemben foglalkozni tudott volna. Így hát a konkrét kritikai reflexió helyett a tudomány az alkotmányozás általános feltételeivel és kívánalmaival foglalkozott; megpróbálta őket az adott helyzetre alkalmazni, különös tekintettel a politikusok nyilatkozataira, a nyilvánosságban keringő elképzelésekre és a kiszivárgott hírekre. Ne becsüljük le ezt! Az alkotmányosság kultúrája szólalt meg az elvi alapok felsorakoztatásában, a technikai figyelmeztetésekben, a folyamatosság és továbbépítkezés melletti kiállásban; a tabu-listákban éppúgy, mint az időszerű lehetőségek és követelmények felmutatásában. Megmutatkozott a húszévnyi jogállami fejlődés eredménye: a közéletben szinte már elfeledett egyetértéssel jelentek meg az alkotmányosságnak a jogászi közgondolkodásban immár természetessé vált igényei. Az az alkotmányos kultúra szólalt meg tehát kellő általánosságban, amely az új alkotmány érvényesülésének is közege és éltetője lesz, s amely döntően formálni fogja az új norma értelmezését. Az alaptörvény jövője szempontjából ugyanis nem a hangos politikai csörték fognak számítani, sem Európában, sem itthon, hanem az európai alkotmányos hagyomány részét képező szakmai kultúránk és az új szöveg egymásra hatása.”

Sólyom László előszavából