1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00
  • Új Pp.
  • Közig
  • Mt
  • mjs 13
  • társasházi

Kiadói hírek Teljes lista

2017-02-01

Sikeres volt a Weiss Emilia Emlékpályázat

A 35. évüket még be nem töltött jogászok körében Pál Szilvia bírósági titkár (Debreceni Ítélőtábla), az egyetemi hallgatók körében pedig Bata Dorottya joghallgató (ELTE ÁJK) lett az első helyezett.

2017-01-20

Készül a közigazgatási eljárásjog új jogszabályainak kommentárja

Az Általános közigazgatási rendttartást (Ákr.) már kihirdetették, a Közigazgatási perrendtartás (Kp.) pedig hamarosan ismét a parlament elé kerül.

2016-12-19

Az új Pp.-hez nagykommentárt és 437 iratmintát (iratmintatárat) kínálunk

A Pp. előkészítésében részt vett szakértők – közöttük Németh János, a Kodifikációs Főbizottság elnöke és Varga István, a Főbizottság tudományos titkára – által jegyzett kommentárt kiadónk jövőre jelenteti meg.

Szakcikkek Teljes lista

2017-01-23

Sasvári Róbert: A 2016. február 23-án benyújtott országos népszavazási kezdeményezések vizsgálata – jogalkalmazói szempontból

Eljárásjogi Szemle, 2016/4., 16-21. o.

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. napján lépett hatályba.

2017-01-23

Prohászka Szilvia: A hitelbiztosítéki nyilvántartás

Eljárásjogi Szemle, 2016/4., 38-41. o.

2014. március 15-ét megelőzően kétféle zálogjogi nyilvántartásról beszélhettünk. Az ingó zálogjogi nyilvántartásról, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartásról.

2017-01-17

Új Ptk. a bírósági határozatokban II.

A 2017. januári Kúria Döntések két családjogi határozatát, valamint a Fővárosi Ítélőtáblának az Ítélőtáblai Határozatokban megjelent, a szerződések semmisségével kapcsolatos egy határozatát tesszük közzé.


Pál Lajos ügyvéd, az új Mt. kodifikációját előkészítő szakmai bizottság korábbi tagja az aktuális munkajogi kérdéseket tárgyaló 2016. október 4-i szemináriumon beszélt – többek között – az előkészítő és befejező munkával kapcsolatos értelmezési nehézségekről és gyakorlati bizonytalanságokról.


Jogi hírek Teljes lista

2017-02-20

Ügyész úr, legyen mondjuk három év felfüggesztett!

Zavaros, önellentmondásos, ellentétes a kormány más törvényekben megfogalmazott törekvéseivel – ilyen és hasonló véleményt mondtak jogvédők és gyakorló ügyvédek a büntetőeljárási törvénynek a kormány által kedden beterjesztett tervezetéről, amely már elérhető az Országgyűlés honlapján. A kritikus szavak ellenére senkinek nincsenek kétségei, hogy az előterjesztést minden további nélkül elfogadja a kormánytöbbség. A kormány szándéka szerint a törvénymódosítás célja, hogy az eddiginél olcsóbban, hatékonyabb eljárásban, rövidebb idő alatt szülessenek meg az ítéletek a büntetőügyekben. Az idő múlása ugyanis mindig a vádlottnak kedvez; minél később születik meg az ítélet, annál enyhébb lesz. Az Igazságügyi Minisztérium közel 900 paragrafusos törvényjavaslata a gyorsítás és a költségcsökkentés jegyében – az indoklás szerint az európai trendeket követve – más eljárást ír elő azokkal a bűnelkövetőkkel szemben, akik beismerték tettüket, és azokkal, akik nem. Beismerő vallomás esetén, ha azt a nyomozás más bizonyítékai is alátámasztják, akár formális tárgyalás nélkül is megszülethet az ítélet. Újdonság, hogy bizonyos esetekben még alkudozhat is a tettes az ügyészséggel. Korábban akkor enyhítették egy vádlott büntetését, ha mások által elkövetett, az övénél súlyosabb bűncselekmény felderítésében segédkezett. A jövőben a saját bűncselekmény feltárásával is csökkenthető lesz tehát a várható büntetés. Szintén az eljárások gyorsítása jegyében átdolgozta a kormány a titkos adat- és információgyűjtés szabályait. A titkos megfigyelést, levélellenőrzést, lehallgatást és más titkosszolgálati eszközöket, módszereket immár „leplezett eszközöknek” nevezi majd a jog. Fő szabályként a jövőben is az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében lehet majd titkos (azaz leplezett) eszközöket alkalmazni, de az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmények esetében már hároméves fenyegetettség esetén is alkalmazhatók. Csakúgy, mint a drog-, a szexuális, az igazságszolgáltatás elleni és a korrupciós ügyekben.
Bővebben

2017-02-20

Tovább húzódik Falus Zsolt pere

Nem hozott döntést, és még a per esetleges felfüggesztéséről sem határozott a Falus Zsolt devizaadósnak az UniCredit Bank ellen indított végrehajtás-megszüntetési perében a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. Az első fokon vesztes Falus Zsolt azért indított pert, mert megítélése szerint kellő alap nélkül kezdeményezett végrehajtást ellene a pénzintézet. A mostani eljárásban fenntartotta korábbi véleményét, hogy nem kapott megfelelő súlyú tájékoztatást a devizahitelezés veszélyeiről, s ezért a Polgári törvénykönyvre hivatkozva kétségbe vonta, hogy a hitelszerződés megfelelt a tisztességes üzleti magatartás elveinek. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hitelintézet nem tájékoztatta a kockázatkezelési lehetőségekről, illetve annak költségeiről, valamint kifejtette, hogy szerinte a bank azért emelte duplájára a kölcsön kamatait, mert ebből fedezte a hitel kockázatát, erről viszont őt nem tájékoztatta. Érvelése szerint a bank által indított végrehajtás azért jogellenes, mert az eljárás kezdetekor nem volt hátraléka a bankkal szemben. A devizahiteles törvények ugyanis kimondják, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatti túlfizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként fizette volna be őket az adós. A bankot képviselő ügyvéd ezzel szemben úgy érvelt, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság. Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatosan elmondta, nincs jogszabály, amely azt előírná a banknak, hogy kioktassa az ügyfelet a veszélyekről.
Bővebben

2017-02-20

Tényleg kapunk egy pihenőnapot? Hamarosan ez is kiderül

Indul a tavaszi ülésszak: tovább túráztatják a képviselők a migránsokat és újra szavaznak az alkotmányellenesnek talált, közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről. Az Országgyűlés hétfőtől négynapos ülésen kezdi meg tavaszi ülésszakát, amelyen a képviselők belefognak a belügyminiszter illegális bevándorlók őrizetbe vételéről szóló törvénycsomagjának tárgyalásába, továbbá újra szavazhatnak egy az Alkotmánybíróság által több ponton alaptörvény-ellenesnek minősített előterjesztésről. A képviselők kedden újra szavazhatnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről, amelynek egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság korábban alaptörvény-ellenesnek találta, miután a köztársasági elnök a testülethez fordult. Szintén a második ülésnapon kezdődhet meg a vita a kormány jogi határzárat szigorító javaslatáról. Szerdán több nemzetközi szerződés kihirdetését, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ös beszámolóját tárgyalják a képviselők.
Bővebben

2017-02-20

Illegális bevándorlás – AI: jogellenes a határőrizeti eljárás szigorításáról szóló törvénymódosítás

Az Amnesty International (AI) Magyarország szerint a határőrizeti eljárás szigorításával kapcsolatban az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító csomag súlyosan ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a magyar szabályozással is. Az AI szerint a javaslat figyelmen kívül hagyja az EU eljárási irányelvét, hogy tilos kizárólag azon az alapon fogva tartani valakit, mert menedéket kért, így idős, beteg emberek és kisgyermekes családok is őrizetbe kerülnének.
Bővebben

Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.